A pollenallergiát hajlamosak vagyunk kizárólag a parlagfűvel azonosítani, pedig a kellemetlen tünetek szezonja jóval korábban kezdődik. Egy enyhébb tél végén már februárban megjelenhetnek az első jelentősebb pollenek a levegőben, a következő hullám tavasszal érkezik a fák virágzásával, majd nyáron a pázsitfüvek és különböző gyomnövények veszik át a főszerepet. A szezon végén pedig valóban a parlagfű kerül előtérbe.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a pollenszezon gyakorlatilag februártól októberig tarthat, csak közben folyamatosan változik, mely növények pollenje dominál.
A pollenaptár különösen azért hasznos, mert ha valaki minden évben nagyjából ugyanabban az időszakban kezd tüsszögni, könnyezni vagy orrdugulást tapasztalni, a virágzási időszakok összevetése segíthet abban, hogy kiderüljön, mely növény lehet az egyik lehetséges kiváltó ok.
Februárban már elkezdődhet: mogyoró és éger
Sokan még télként gondolnak februárra, a természet azonban ilyenkor már készülődik a tavaszra.
Az egyik legkorábban virágzó allergén növényünk a mogyoró, amely megfelelő időjárás esetén akár már tél végén megkezdheti pollenszórását. Hosszú, lelógó barkáiról hatalmas mennyiségű pollen kerülhet a levegőbe.
Szinte vele együtt jelenik meg az éger pollenje is.
Mindkét növény szélporozta, ezért nincs szükségük feltűnő, rovarokat csalogató virágokra. Ehelyett rengeteg könnyű pollenszemet termelnek, amelyeket a légmozgás akár jelentős távolságokra is elszállíthat.
A szezon hossza azonban nem írható minden évben pontosan ugyanarra a néhány hétre. Egy meleg február hetekkel előrébb hozhatja a virágzást, míg egy hidegebb tavasz késleltetheti.
Március és április: egyre több fa kapcsolódik be
Ahogy emelkedik a hőmérséklet, gyorsan nő a levegőben jelen lévő különböző pollentípusok száma.
Ekkor kerül előtérbe többek között a nyírfa, amely az egyik jelentős tavaszi pollenallergén.
A nyír pollenszórása leginkább tavasszal jellemző, és érzékenyeknél akár erőteljes tüneteket is kiválthat.
Ugyanebben az időszakban találkozhatunk a kőris, a fűz és valamivel később a platán pollenjével is.
Érdekesség, hogy attól, hogy egy fa hatalmas, még nem feltétlenül allergizál jobban, mint egy kisebb növény. Az allergológiai jelentőséget sokkal inkább a pollen tulajdonságai, mennyisége és terjedési módja határozza meg.
A rovarbeporzású, nagy és feltűnő virágú növények gyakran jóval kevesebb problémát okoznak, mint a jelentéktelen virágú szélporozta fajok.
Áprilistól megjelennek a pázsitfűfélék – és nagyon sokáig velünk maradnak
A pollenaptár egyik leghosszabb sávja a pázsitfűféléké.
Nem véletlenül.
A füvek családjába rendkívül sok faj tartozik, amelyek nem pontosan egyszerre virágoznak. Emiatt a fűpollenek szezonja tavasszal megkezdődhet, és akár nyár végéig, kedvező körülmények között még tovább is elhúzódhat.
A legerősebb időszak jellemzően késő tavasszal és nyár elején alakul ki.
Ezért aki például májusban vagy júniusban tapasztal minden évben erős allergiás panaszokat, nem feltétlenül valamelyik fára érzékeny. A pázsitfüvek pollenje ilyenkor már komoly szerepet játszhat.
A kaszálás időzítése ebből a szempontból is érdekes. Ha a füvet rendszeresen még a virágzat kialakulása előtt vágjuk, helyben mérsékelhető a pollentermelés. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a környékről érkező pollen eltűnik, hiszen a könnyű pollenszemeket a szél messzire szállíthatja.
Májustól újabb gyomnövények jelennek meg
A tavaszi fapollenszezon lecsengésével nem ér véget az allergiások nehéz időszaka.
Májustól egyre több lágyszárú növény kezd virágozni.
Közéjük tartozik például a lórom, amelynek pollenszórása tavasz végétől a nyári hónapokig tarthat.
Hamarosan az útifű is megjelenik a pollenforrások között. Különböző fajai rendkívül gyakoriak réteken, utak mentén és akár rendszeresen nyírt gyepekben is.
Mindkét növény virágzása hosszabb időszakra elnyúlhat, ezért az allergénterhelésük nem feltétlenül egyetlen rövid csúcsban jelentkezik.
Nyár közepétől jön a libatop és az üröm
Június–július környékén újabb fontos csoport kerül előtérbe.
A libatop különböző fajai gyakran bolygatott talajokon, kertekben, mezőgazdasági területeken és utak mellett jelennek meg. Pollenjük a nyári időszakban lehet jelen nagyobb mennyiségben.
Az üröm valamivel később válhat igazán jelentőssé.
Ez azért is érdekes, mert az üröm és a parlagfű ugyanabba a növénycsaládba, az őszirózsafélék közé tartozik, és bizonyos allergének között keresztreakció is előfordulhat.
Az ürömpollen szezonja jellemzően nyár második felére esik, vagyis éppen akkor erősödhet fel, amikor már közeledünk a parlagfű fő virágzási időszakához.
Augusztus: ekkor lép színre igazán a parlagfű
A nyár végének legismertebb allergén növénye kétségtelenül a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia).
A virágzás már július második felében megkezdődhet, de a pollenterhelés jellemzően augusztusban és szeptember elején válik igazán jelentőssé.
Ez az oka annak, hogy sok parlagfű-allergiás embernél éppen augusztus közepétől-végétől erősödnek fel látványosan a tünetek.
A parlagfű rendkívül hatékony szélporozta növény.
Virágai nem látványosak. Nem is kell annak lenniük, hiszen nem méheket vagy lepkéket próbálnak odacsalogatni. A növény stratégiája az, hogy óriási mennyiségű könnyű pollent juttat a levegőbe.
A pollen pedig nem marad közvetlenül a növény környezetében.
Megfelelő légmozgás mellett nagy távolságokra is eljuthat, ezért egy parlagfűmentesen tartott kert sem jelenti automatikusan azt, hogy az ott élő allergiás ember nem találkozik parlagfűpollennel.
Szeptemberben még bőven nincs vége
Szeptember beköszöntével sokan azt gondolják, hogy a pollenszezon már lecseng.
A valóságban az időjárástól függően még komoly terhelés lehet.
A parlagfű továbbra is pollent szórhat, mellette az üröm és bizonyos más gyomnövények virágzása is folytatódhat.
A pázsitfűfélék hosszú szezonja szintén belenyúlhat a kora őszbe.
Általában az első tartósan hűvösebb időszakok és az őszi időjárás vetnek véget a jelentősebb pollenszórásnak.
Októberre rendszerint már nagymértékben csökken a szabadtéri pollenterhelés, bár az egyes évek között jelentős eltérések lehetnek.
Miért változhat egyik évről a másikra a pollenszezon?
A pollenaptár nem menetrend.
Sokkal inkább egy hosszú távú tájékozódási térkép.
A tényleges virágzás időpontját ugyanis rengeteg körülmény befolyásolja.
Egy rendkívül enyhe tél után a mogyoró és az éger korábban kezdhet virágozni. Meleg tavasz esetén a vegetáció fejlődése felgyorsulhat, egy hideg időszak viszont átmenetileg visszafoghatja.
A pollenkoncentrációt az adott napi időjárás is jelentősen befolyásolja.
Száraz, meleg és szeles időben általában könnyebben kerül sok pollen a levegőbe.
Tartós eső ezzel szemben átmenetileg jelentősen megtisztíthatja a levegőt.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanannak a növénynek a virágzási időszakában egyik napon szinte alig érzünk valamit, néhány nappal később pedig hirtelen sokkal erősebbek a tünetek.
A pollenallergiát nem a látványos virágok okozzák leggyakrabban
Ez az egyik legérdekesebb félreértés.
Amikor tavasszal virágba borul egy kert, ösztönösen a nagy, színes virágokra gyanakodunk.
Pedig a legjelentősebb pollenallergének között feltűnően sok a szélporozta növény.
Mogyoró, éger, nyír, füvek, üröm és parlagfű – egyiküknek sincs szüksége arra, hogy hatalmas, színes virágokkal rovarokat csalogasson.
A pollenjeik ezért könnyűek és nagy mennyiségben képződnek.
A méhek által látogatott virágos növények pollenje ezzel szemben gyakran ragadósabb és nehezebb, hiszen annak éppen az a feladata, hogy megtapadjon a rovarokon.
Ha mindig ugyanabban a hónapban kezdődik, annak oka lehet
A pollenaptár talán legpraktikusabb felhasználása nem az, hogy napra pontosan megmondja, mikor kell tüsszögésre számítanunk.
Hanem az, hogy összefüggést mutathat a tünetek időpontja és az éppen virágzó növények között.
Ha valaki február–március környékén szenved, más allergén lehet a háttérben, mint annál, akinek májusban kezdődnek a panaszai.
Ha pedig valaki minden évben augusztus második felében tapasztal hirtelen erősödő tüneteket, a parlagfű már sokkal valószínűbb jelölt.
A pontos allergént természetesen nem egy pollenaptár állapítja meg. Ehhez allergológiai vizsgálatra lehet szükség.
A naptár viszont segít megérteni egy nagyon fontos dolgot:
a pollenszezon nem néhány augusztusi hét. Magyarországon hónapokon át egymást váltják a különböző allergén növények – februári mogyoróval kezdve, a tavaszi fákon és nyári füveken át egészen az ősz eleji parlagfűig.
Források
- Egyszerűen az allergiáról – pollenaptár és pollenszezonok (nnk.gov.hu)
- Parlagfű – allergén pollenadó növényeink (efop180.antsz.hu)
- Indul a parlagfű szezon (antsz.hu)
- Tetőzik a pollenszezon (nnk.gov.hu)
