A fekete szeder (Rubus fruticosus) a kertek egyik legértékesebb kincse, amely nemcsak ízletes gyümölcsöket terem, hanem dekoratív megjelenésével is díszíti a környezetet. Ez a sokoldalú növény a rózsa családba tartozik, és számos kertben megtalálható Magyarországon is. Az egyre népszerűbb szeder termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, viszont néhány alapvető tudnivaló ismerete jelentősen megkönnyítheti a sikeres gondozást és bőséges termés elérését. Akár kezdő kertész vagy, akár már több éves tapasztalattal rendelkezel, a fekete szeder olyan gyümölcs, amely kellő odafigyeléssel hálás termesztési növénnyé válhat a kertedben. Ismerjük meg közelebbről ezt a csodálatos növényt, és fedezzük fel mindazt, amit a sikeres termesztéshez tudnunk kell!
Általános jellemzők
A fekete szeder (Rubus fruticosus) egy évelő, félcserjés növény, amely a Rosaceae (rózsafélék) családjába tartozik. Természetes élőhelyén erdőszéleken, tisztásokon, és elhagyatott területeken fordul elő. A vadon növő fekete szeder mellett ma már számos nemesített fajta létezik, amelyek nagyobb termésmérettel, jobb ízzel vagy éppen tüskementes hajtásokkal rendelkeznek.
A szeder növekedési formája rendkívül jellegzetes: hosszú, íves hajtásokat növeszt, amelyek akár 2-3 méter hosszúra is megnőhetnek. Ezek a vesszők az első évben csak vegetatív növekedést mutatnak, majd a második évben hoznak virágot és termést, ezt követően pedig elhalnak. A növény folyamatosan új hajtásokat fejleszt, így biztosítva a folyamatos megújulást és termőképességet.
A fekete szeder legfontosabb morfológiai jellemzői:
- Levelei összetettek, általában 3-5 levélkéből állnak, szélük fűrészes
- Virágai fehérek vagy halvány rózsaszínűek, ötszirmúak
- Termése összetett csonthéjas termés, amely kezdetben zöld, majd vörös, végül érett állapotban fekete színű
- Szára gyakran tüskés (bár léteznek tüskementes fajták is)
- Gyökérzete sekély, de kiterjedt, sarjakat képez
A szeder termése nem csak ízletes, hanem rendkívül egészséges is. Gazdag antioxidánsokban, C-vitaminban, rostokban és számos más értékes tápanyagban. Fogyasztható frissen, de kiválóan alkalmas lekvárok, szörpök, sütemények készítésére is.
A fekete szeder fajtaválasztéka igen széles, érdemes a helyi viszonyoknak és saját igényeinknek megfelelő fajtát választani. A legismertebb fajták közé tartozik a ‘Thornfree’ (tüskementes), a ‘Loch Ness’ (nagy termésű), a ‘Chester’ (bőtermő) és a ‘Triple Crown’ (kiváló ízű).
„A fekete szeder nem csupán gyümölcs, hanem a kert természetes gyógyszertára is. Leveleiből készült tea évszázadok óta ismert házi orvosság, termése pedig az egyik leggazdagabb antioxidáns-forrás a gyümölcsök között.”
Környezeti igények
A fekete szeder sikeres termesztésének alapja a megfelelő környezeti feltételek biztosítása. Bár alapvetően nem túl igényes növény, bizonyos feltételekre mégis érdemes odafigyelni a telepítés során.
Talajigény
A szeder a közepesen kötött, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag talajokat kedveli leginkább. A talaj pH-értéke ideális esetben 5,5-6,5 között mozog, tehát enyhén savas kémhatású. Bár alkalmazkodóképes növény, a túlságosan agyagos, vízállásos területeket nem kedveli, mivel ezeken a helyeken könnyen kialakulhatnak gyökérbetegségek.
A telepítés előtt érdemes talajvizsgálatot végezni, hogy pontosan megismerjük a kertünk adottságait. Ha szükséges, tőzeg vagy komposzt bekeverésével javíthatjuk a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát.
Fényviszonyok
A fekete szeder napfényigényes növény, a teljes termőképességének eléréséhez napi legalább 6-8 óra közvetlen napfényre van szüksége. Ugyanakkor a részleges árnyékot is elviseli, bár ilyenkor a termésmennyiség csökkenhet. Magyarország éghajlati viszonyai között általában nem okoz gondot a megfelelő fényviszonyok biztosítása.
Hőmérséklet és fagytűrés
A fekete szeder a mérsékelt éghajlati övezet növénye, jól alkalmazkodik a magyarországi időjárási viszonyokhoz. A legtöbb fajta -15°C-ig fagytűrő, de a fiatal hajtások és a virágok érzékenyebbek lehetnek a késői fagyokra. A termesztett fajták nagy része nem igényel különösebb téli védelmet hazánkban, de az extrém hideg teleken érdemes a töveket mulccsal takarni.
Vízigény
A szeder vízigénye közepes, de egyenletes vízellátást igényel, különösen a virágzás és a termésfejlődés időszakában. A szárazságot rövid ideig elviseli, de hosszabb aszályos időszakokban öntözésre van szüksége. Az öntözővíz mennyiségét a talaj nedvességtartalmához és az időjárási viszonyokhoz kell igazítani.
| Környezeti tényező | Optimális feltételek | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Talaj | Közepesen kötött, jó vízgazdálkodású | pH 5,5-6,5 (enyhén savas) |
| Fény | Napi 6-8 óra közvetlen napfény | Részleges árnyékban is megél |
| Hőmérséklet | -15°C-ig fagytűrő | Fiatal hajtások fagyérzékenyek |
| Csapadék/öntözés | Egyenletes vízellátás | Virágzás és termésérés idején fokozott vízigény |
| Tápanyag | Közepes tápanyagigény | Szerves trágyázás ajánlott |
Térállás és elhelyezés
A fekete szeder helyigényes növény, különösen akkor, ha támrendszer nélkül, szabadon neveljük. A tövek között legalább 1,5-2 méter távolságot érdemes hagyni, sorköznek pedig 2-2,5 métert. Támrendszer mellett a sortávolság csökkenthető.
A szeder elhelyezésénél vegyük figyelembe, hogy több évig, akár évtizedig is ugyanazon a helyen marad, ezért olyan helyet válasszunk, ahol hosszú távon nem zavarja a kert más funkcióit. Kerüljük a szeles helyeket, mert a szél károsíthatja a hosszú hajtásokat.
Gondozás és ápolás
A fekete szeder gondozása nem túl bonyolult feladat, de a rendszeres ápolás elengedhetetlen a bőséges termés eléréséhez. Az alábbiakban a legfontosabb gondozási feladatokat vesszük sorra.
Támrendszer kialakítása
Bár a szeder támrendszer nélkül is termeszthető, a legtöbb kertben praktikusabb megoldás valamilyen támasztékot biztosítani a növénynek. Ez nemcsak a helyigényt csökkenti, de megkönnyíti a szüretelést és a növény ápolását is.
A legegyszerűbb támrendszer a huzalos támrendszer, amely 2-3 vízszintes huzalból áll, 40-60 cm-es magasságkülönbséggel. A huzalokat erős oszlopokhoz rögzítjük, amelyek között a távolság 4-5 méter. A szeder vesszőit ezekhez a huzalokhoz kötözzük, így rendezett formát adhatunk a növénynek.
Másik népszerű megoldás a legyező alakú támrendszer, ahol a vesszőket sugarasan rögzítjük a támasztékhoz. Ez különösen kisebb kertekben lehet előnyös.
Metszés
A fekete szeder metszése a sikeres termesztés egyik kulcsa. A metszés fő célja a termőképesség fenntartása és a növény formájának kialakítása.
A metszés alapelvei:
🌱 A termést hozó másodéves vesszőket az érés után távolítsuk el, mivel ezek már nem fognak újra teremni
🌿 Az elsőéves vesszőket hagyjuk meg, ezek fognak teremni a következő évben
🍃 A túl sűrű állományt ritkítsuk meg, tövenként 4-6 erős vessző elegendő
🌵 A sérült, beteg vagy gyenge hajtásokat távolítsuk el
🌹 A túl hosszú vesszőket vágjuk vissza kb. 2 méteres hosszúságúra
A metszést legjobb késő ősszel vagy kora tavasszal, a fagyok elmúltával elvégezni. A munkához használjunk éles, tiszta metszőollót, és viseljünk védőkesztyűt, különösen a tüskés fajták esetében.
Tápanyag-utánpótlás
A fekete szeder közepes tápanyagigényű növény. A telepítés előtt érdemes a talajt szerves trágyával vagy komposzttal feljavítani. A későbbiekben évente egyszer, tavasszal juttassunk ki szerves trágyát vagy érett komposztot a tövek köré.
A műtrágyák közül a komplex, mikroelemeket is tartalmazó készítmények javasoltak. A túlzott nitrogénadagolás kerülendő, mert buja vegetatív növekedést eredményez a termés rovására.
Öntözés
A szeder öntözését a talaj nedvességtartalmához és az időjárási viszonyokhoz kell igazítani. A virágzás és a termésfejlődés időszakában különösen fontos a megfelelő vízellátás biztosítása.
Az öntözést lehetőleg a reggeli vagy esti órákban végezzük, kerülve a levelek benedvesítését. A csepegtető öntözés ideális megoldás lehet, mivel közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, és nem nedvesíti a lombozatot.
Talajtakarás (mulcsozás)
A mulcsozás számos előnnyel jár a szeder termesztése során:
- Megakadályozza a talaj kiszáradását
- Gátolja a gyomok növekedését
- Egyenletes talajhőmérsékletet biztosít
- Szerves anyagokkal gazdagítja a talajt
Mulcsanyagként használhatunk szalmát, faforgácsot, fenyőkérget vagy érett komposztot. A mulcsréteget 5-10 cm vastagságban terítsük el a tövek körül, ügyelve arra, hogy közvetlenül ne érjen a növény száréhoz.
Gyomirtás
A fekete szeder sekély gyökérzete miatt különösen fontos a gyommentesség biztosítása. A gyomok ugyanis elveszik a tápanyagot és a vizet a szeder elől, valamint egyes esetekben kórokozók és kártevők gazdanövényei lehetnek.
A gyomirtást lehetőleg kézzel vagy sekély kapálással végezzük, ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a szeder gyökereit. A rendszeres mulcsozás jelentősen csökkentheti a gyomosodás mértékét.
„A fekete szeder metszése olyan, mint egy jó beszélgetés a növénnyel: megismered az igényeit, eltávolítod azt, ami már nem szolgálja a fejlődését, és teret adsz az új lehetőségeknek. Nem véletlen, hogy a gondosan metszett szeder hálálja meg leginkább a törődést.”
Szaporítás
A fekete szeder több módon is szaporítható. A leggyakoribb szaporítási módok a gyökérsarjakkal történő szaporítás, a bujtás és a zölddugványozás. Mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
Gyökérsarjakkal történő szaporítás
A szeder természetes módon is szaporodik gyökérsarjakkal. Ezek a fiatal növények a szülőnövény gyökérzetéből fejlődnek ki, és könnyen leválaszthatók és átültethetők.
A gyökérsarjakkal történő szaporítás lépései:
- Válasszunk egészséges, erőteljes sarjakat, lehetőleg tavasszal vagy ősszel
- Óvatosan ássuk körül a sarjat, ügyelve arra, hogy elegendő gyökérzetet vigyünk magunkkal
- Vágjuk le a sarjat a szülőnövényről éles metszőollóval vagy ásóval
- Ültessük át a sarjat a végleges helyére, alaposan beöntözve
- Az első hetekben fokozottan ügyeljünk a rendszeres öntözésre
Ez a módszer egyszerű és megbízható, különösen akkor, ha nem túl sok új növényre van szükségünk.
Bujtás
A bujtás során egy egészséges, elsőéves vesszőt lehajlítunk a talajhoz, és egy szakaszát földdel takarjuk. A földbe került részen gyökerek fejlődnek, és új növény alakul ki.
A bujtás folyamata:
- Válasszunk egy egészséges, rugalmas vesszőt nyár elején
- Készítsünk sekély árkot a vessző mentén
- Hajlítsuk a vesszőt az árokba, és rögzítsük U alakú dróttal vagy kővel
- Takarjuk be földdel a vessző árokba fektetett részét
- Tartsuk nedvesen a talajt
- Ősszel vagy a következő tavasszal, amikor már erős gyökérzet fejlődött, vágjuk le az új növényt a szülőnövényről
- Ültessük át a végleges helyére
A bujtás előnye, hogy nagy biztonsággal eredményez új növényeket, és nem igényel különösebb eszközöket vagy szaktudást.
Zölddugványozás
A zölddugványozás a szeder szaporításának legintenzívebb módja, amellyel rövid idő alatt sok új növényt állíthatunk elő.
A zölddugványozás menete:
- Júniusban vagy júliusban vágjunk 15-20 cm hosszú hajtásdarabokat egészséges, elsőéves vesszőkről
- A dugványok alsó leveleit távolítsuk el, a felsőket vágjuk vissza felére
- Mártsuk a dugványok alsó végét gyökereztető hormonba (nem feltétlenül szükséges, de növeli a sikert)
- Szúrjuk a dugványokat tőzeg és perlit keverékébe
- Tartsuk nedvesen a közeget, és biztosítsunk magas páratartalmat (pl. fóliatakarással)
- 3-4 hét alatt gyökeresednek a dugványok
- Az edzés után ültessük konténerekbe vagy végleges helyükre
A zölddugványozás előnye, hogy fajtaazonos növényeket kapunk, és rövid idő alatt sok új növényt állíthatunk elő. Hátránya, hogy nagyobb odafigyelést igényel, mint a többi szaporítási mód.
Magvetés
A magvetéssel történő szaporítás a fekete szeder esetében nem jellemző a kertészeti gyakorlatban, mivel a magról kelt növények nem őrzik meg az anyanövény tulajdonságait. Főként nemesítési célokra használják ezt a módszert.
| Szaporítási mód | Időzítés | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|---|
| Gyökérsarjak | Tavasz vagy ősz | Egyszerű, megbízható | Korlátozott mennyiség |
| Bujtás | Nyár eleje | Nagy eredési arány | Időigényes |
| Zölddugványozás | Június-július | Sok új növény, fajtaazonos | Nagyobb odafigyelést igényel |
| Magvetés | Ősz vagy tél után | Genetikai változatosság | Nem fajtaazonos, lassú fejlődés |
Kártevők és betegségek
A fekete szeder, bár alapvetően ellenálló növény, néhány betegségre és kártevőre érzékeny lehet. A megelőzés és a korai felismerés kulcsfontosságú a sikeres védekezésben.
Gombás betegségek
Szürkepenész (Botrytis cinerea)
Ez a gombás betegség főként nedves, párás időben jelentkezik. A fertőzött részeken szürkésbarna penészréteg jelenik meg, amely gyorsan terjed. Különösen a virágzat és az érő gyümölcsök veszélyeztetettek.
Védekezés: Megfelelő térállás biztosítása a jó légmozgás érdekében, a fertőzött részek eltávolítása, szükség esetén gombaölő szeres kezelés.
Szederrozsda (Phragmidium violaceum)
A levelek fonákján narancssárga, majd később sötétbarna pusztulák jelennek meg. Súlyos fertőzés esetén a levelek idő előtt lehullanak, ami gyengíti a növényt.
Védekezés: Az őszi lombozat összegyűjtése és megsemmisítése, preventív gombaölő szeres kezelés.
Didymella applanata
Ez a gomba a vesszőkön okoz elhalást. A fertőzött részeken kezdetben lilás foltok jelennek meg, amelyek később beszürkülnek. A vesszők megrepedeznek, és a következő évben elszáradhatnak.
Védekezés: A fertőzött vesszők eltávolítása és megsemmisítése, a növény jó szellőzésének biztosítása.
Kártevők
Szederatka (Acalitus essigi)
Mikroszkopikus méretű atkák, amelyek a bogyók érését akadályozzák. A fertőzött bogyók részben pirosak maradnak, kemények és savanyúak lesznek.
Védekezés: Atkaölő szeres permetezés a virágzás előtt és után.
Málna-vesszőszúnyog (Resseliella theobaldi)
A kártevő lárvái a vesszők kérgében fejlődnek, ahol járatokat rágnak. A sérült vesszők könnyen fertőződnek gombás betegségekkel, és gyakran elpusztulnak.
Védekezés: A fertőzött vesszők eltávolítása, rovarölő szeres permetezés a rajzás idején.
Levéltetvek
Különböző levéltetű fajok támadhatják meg a szedret. Szívogatásukkal gyengítik a növényt, és vírusos betegségeket terjeszthetnek.
Védekezés: Természetes ellenségek (katicabogarak, fátyolkák) védelme, erős vízsugaras lemosás, súlyos fertőzés esetén rovarölő szeres kezelés.
Megelőzés és integrált növényvédelem
A fekete szeder esetében is igaz, hogy a megelőzés egyszerűbb és környezetkímélőbb, mint a már kialakult problémák kezelése. Néhány alapvető megelőző intézkedés:
- Egészséges szaporítóanyag használata
- Megfelelő térállás és támrendszer biztosítása
- Rendszeres metszés és szellős lombkorona kialakítása
- Kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás (a túlzott nitrogénadagolás kerülendő)
- A fertőzött növényi részek azonnali eltávolítása és megsemmisítése
- Vetésforgó betartása új telepítés esetén
Az integrált növényvédelem során előnyben részesítjük a mechanikai és biológiai védekezési módszereket, és csak szükség esetén folyamodunk kémiai védekezéshez. A permetezések időzítése kulcsfontosságú: a legtöbb kezelést a virágzás előtt vagy után végezzük, hogy védjük a beporzó rovarokat.
„A növényvédelem leghatékonyabb formája a megelőzés. Egy egészséges, jól gondozott szederültetvény természetes ellenálló képessége gyakran elegendő a kisebb fertőzések leküzdéséhez. Figyeld növényeid minden nap, és tanulj meg olvasni a jelekből, amelyeket mutatnak.”
Szüret és felhasználás
A fekete szeder termése általában július végétől szeptember közepéig érik, fajtától függően. A szüret időzítése kulcsfontosságú a gyümölcs minősége szempontjából.
A szüret időzítése és módja
A szeder bogyói nem egyszerre érnek, hanem fokozatosan, akár 3-4 héten keresztül is szüretelhetünk egy tőről. A teljesen érett szeder fényes fekete színű, könnyen leválik a csészéről, és édes ízű. A félérett, vöröses bogyókat hagyjuk a tövön, mert ezek íze még savanykás, és nem tárolhatók jól.
A szüretet lehetőleg száraz, napos időben végezzük, amikor a harmat már felszáradt a bogyókról. A nedves állapotban szedett gyümölcsök gyorsabban romlanak.
A szedret kézzel szedjük, óvatosan megfogva a bogyókat, hogy ne nyomódjanak össze. Sekély edényekbe gyűjtsük, maximum 2-3 rétegben, hogy a bogyók ne nyomják egymást.
Tárolás és tartósítás
A friss szeder rendkívül romlandó, szobahőmérsékleten mindössze 1-2 napig tárolható. Hűtőszekrényben, laza lefedés mellett 3-4 napig marad friss.
A hosszabb távú tárolásra több lehetőség kínálkozik:
Fagyasztás
A szeder kiválóan fagyasztható. A tiszta, száraz bogyókat tálcán, egymás mellett fagyasszuk elő, majd csomagoljuk zacskóba. Így akár 8-10 hónapig is eltartható.
Befőzés
A szederből kiváló lekvárok, dzsemek készíthetők. A hagyományos receptek mellett érdemes kipróbálni a csökkentett cukortartalmú vagy más gyümölcsökkel kombinált változatokat is.
Szörp és ivólé
A szederből készült szörp és ivólé nemcsak finom, de egészséges is. Készítésekor ügyeljünk a megfelelő hőkezelésre, hogy hosszan eltartható legyen.
Aszalás
Az aszalt szeder különleges csemege, müzlikbe, süteményekbe keverve használható. Az aszalás előtt érdemes a bogyókat rövid időre forrásban lévő vízbe mártani, hogy a héjuk megrepedjen.
Felhasználási ötletek
A szeder sokoldalú gyümölcs, számtalan módon felhasználható a konyhában:
- Frissen, önmagában vagy más gyümölcsökkel kombinálva
- Joghurttal, tejszínnel, fagylalttal tálalva
- Smoothie-k, turmixok alapanyagaként
- Sütemények, torták, piték töltelékeként
- Saláták színesítőjeként
- Húsételekhez készült mártások alapanyagaként
- Szörpök, koktélok, likőrök készítéséhez
„A szeder nem csupán egy gyümölcs a sok közül, hanem a természet egyik legkomplexebb ízkompozíciója. Édessége mellett megbújó finom savasság, erdei aromák és bársonyos textúra jellemzi. Aki egyszer megismeri a frissen szedett szeder ízét, örökre rajongója marad.”
Érdekességek
A fekete szeder nem csupán egy finom gyümölcs, hanem gazdag kulturális és történelmi háttérrel is rendelkezik. Íme néhány érdekesség, amely még színesebbé teszi a szederrel való foglalkozást.
Történelmi háttér
A szeder az egyik legrégebben ismert és fogyasztott gyümölcsök közé tartozik. Már az ókori görög és római írásokban is találunk utalásokat a szeder gyógyhatásaira. A középkorban a kolostorkertekben is termesztették, elsősorban gyógyászati célokra.
A népi gyógyászatban a szeder leveléből készült tea hasmenés ellen, torokfájásra és szájüregi problémákra volt használatos. A szeder gyökerének főzetét pedig vérhas és vesekő ellen alkalmazták.
Szeder a néphagyományban
A magyar néphagyományban a szeder gyakran szerepel népdalokban, mesékben. A vadon termő szeder gyűjtése fontos közösségi esemény volt, különösen a falusi gyerekek számára, akik nyár végén csapatostul járták az erdőszéleket szedrezni.
Egyes vidékeken a szederbokor tövises ágait rontás ellen az ajtó fölé akasztották, vagy az istálló bejáratához tették, hogy megvédjék az állatokat a betegségektől.
Szeder a modern tudományban
A modern kutatások igazolták a szeder számos jótékony hatását. Magas antioxidáns-tartalma miatt a rákmegelőzésben játszhat szerepet, flavonoidjai pedig gyulladáscsökkentő hatásúak.
A szederlevél kivonatából készült készítmények a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban is felhasználásra kerülnek. Egyes kutatások szerint a szeder fogyasztása jótékony hatással lehet a memóriafunkciókra és a kognitív képességekre is.
Szeder a biodiverzitás szolgálatában
A szedercserjék fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. Sűrű bokraik fészkelőhelyet biztosítanak számos madárfajnak, virágaikat méhek és más beporzók látogatják, termésük pedig táplálékforrás a vadon élő állatok számára.
A kertben termesztett szeder ugyancsak vonzza a hasznos rovarokat és madarakat, így hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához és a természetes növényvédelemhez.
Szederből készült különlegességek
A szeder nem csak a hagyományos felhasználási módokon keresztül élvezhető. Néhány különleges felhasználási mód:
- Szederbor: Különleges, mély bíborszínű, desszertborként fogyasztható ital
- Szederecet: Salátákhoz, pácokhoz használható aromás ecet
- Szederlevél tea: Enyhe összehúzó hatású, kellemes ízű gyógytea
- Szederpálinka: Különleges, aromás gyümölcspárlat
- Szederkozmetikumok: A szeder kivonatából készült krémek, arcpakolások a bőr fiatalítására
„A szeder több mint élelmiszer – kultúrtörténeti kincs, amely összeköt minket elődeinkkel és a természettel. Amikor szedret termesztünk vagy fogyasztunk, egy ősi hagyomány részeseivé válunk, amely évezredek óta gazdagítja az emberiség életét.”
„A fekete szeder termesztése türelemre tanít. Két év kell, mire egy hajtás termőre fordul, de ha megadjuk a növénynek, amire szüksége van, évtizedeken át hálálja meg gondoskodásunkat bőséges terméssel.”
Amikor fekete szedret telepítünk a kertünkbe, nem csupán egy gyümölcstermő növényt ültetünk, hanem egy sokoldalú társat választunk, amely évről évre gazdagítja életünket ízletes gyümölcsökkel, szépséggel és az önellátás örömével. A megfelelő fajta kiválasztásával, a gondos telepítéssel és rendszeres ápolással a szeder a kert egyik legértékesebb és leghálásabb növényévé válhat.
