Citromillatú muskátli (pelargonium crispum) gondozása, ültetése és szaporítása

A citromillatú muskátli (Pelargonium crispum) a Geraniaceae családba tartozó különleges dísznövény, amely nem csupán dekoratív megjelenésével, hanem intenzív, citrusos illatával is elkápráztatja gondozóját. Sokan pusztán díszítő értéke miatt választják, mások az illata miatt kedvelik, de vannak, akik kulináris felhasználása vagy éppen gyógyhatása miatt termesztik. Bármelyik szempontból is közelítjük meg, ez a növény sokkal többet nyújt, mint egy átlagos szobanövény vagy kerti dísz.

Az alábbiakban minden fontos tudnivalót megismerhetsz erről a csodálatos növényről. Részletesen bemutatom a citromillatú muskátli általános jellemzőit, környezeti igényeit, a megfelelő gondozási és ápolási technikákat. Emellett gyakorlati tanácsokat kapsz a sikeres szaporításhoz, a leggyakoribb kártevők és betegségek felismeréséhez és kezeléséhez, valamint néhány érdekes információt is megoszthatok veled, amelyek még közelebb hozhatják hozzád ezt a különleges növényt.

Általános jellemzők

A citromillatú muskátli (Pelargonium crispum) Dél-Afrikából származó, a Geraniaceae családba tartozó évelő növény. Bár sokan összekeverik a közönséges muskátlival (Pelargonium x hortorum), valójában egy teljesen különböző fajról beszélünk, amely számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik.

Megjelenésében kompakt, bokros növekedésű, általában 30-60 cm magasra nő. Levelei kisebbek, mint a hagyományos muskátlié, formájuk kerekded, szélük csipkés vagy fodros, ami miatt a „crispum” (fodros) fajnevet kapta. A levelek felülete enyhén ragacsos tapintású a felületükön található illóolajokat termelő mirigyszőrök miatt. Ezek a mirigyszőrök felelősek a növény jellegzetes, intenzív citromillatáért, amely érintésre vagy enyhe dörzsölésre még erőteljesebbé válik.

„A citromillatú muskátli nem csupán egy növény, hanem egy természetes aromaterápiás élmény, amely minden érintésre felszabadítja gyógyító illatát.”

Virágai általában kisebb méretűek, mint a közönséges muskátlié, színük a halvány rózsaszíntől a liláig terjedhet. A virágzási időszak jellemzően tavasztól őszig tart, bár megfelelő körülmények között akár egész évben virágozhat. Nem a virágai miatt termesztik elsősorban, hanem az illatos leveleiért, amelyek számos felhasználási lehetőséget kínálnak.

A citromillatú muskátli változatai között találhatunk:

• ‘French Lace’ – csipkés levelű, intenzív citromillatú
• ‘Variegatum’ – tarka levelű, fehér szegéllyel
• ‘Minor’ – kisebb termetű, kompakt növekedésű
• ‘Prince of Orange’ – narancsos illatjegyekkel
• ‘Lady Plymouth’ – szürkészöld, fehér szegélyű levelekkel

Történeti háttér és kultúrtörténeti jelentőség

Az illatos levelű muskátlikat, köztük a citromillatút is, évszázadok óta termesztik. A 17. században kerültek Európába Dél-Afrikából, és hamar népszerűvé váltak az arisztokrácia körében. A viktoriánus korban különösen kedvelték ezeket a növényeket, és gyakran használták őket ruhák és fehérneműk illatosítására, valamint a lakóterek frissítésére.

A növény nem csak dekoratív elem, hanem a népi gyógyászatban is alkalmazták. Leveleit fűszerként is használták, különösen desszertek, gyümölcssaláták ízesítésére, valamint teák aromásítására. Az illóolajait a parfümipar is felfedezte, és ma is használják különböző illatszerek összetevőjeként.

A citromillatú muskátli botanikai besorolása az idők során többször változott, ami némi zavart okozhat a szakirodalomban. Korábban a Geranium nemzetségbe sorolták, ma azonban a Pelargonium nemzetség tagja. A köznyelv gyakran ma is „gerániumként” emlegeti, ami tovább bonyolítja az azonosítást.

Környezeti igények

A citromillatú muskátli sikeres gondozásának alapja, hogy megértsük és kielégítsük speciális környezeti igényeit. Bár alapvetően nem egy kényes növény, bizonyos feltételeket biztosítanunk kell számára a harmonikus fejlődéshez és a gazdag illatanyag termeléséhez.

Fényviszonyok

A napfény kulcsfontosságú tényező a citromillatú muskátli életében. Ideális számára a világos, napfényes hely, de a közvetlen, tűző déli napsütést érdemes kerülni, különösen a nyári hónapokban. A megfelelő fényviszonyok biztosítják:

🌞 A kompakt, bokros növekedést
🌞 A gazdag illóolaj-termelést
🌞 A bőséges virágzást
🌞 Az élénk levélszínt
🌞 A betegségekkel szembeni ellenállóképességet

Beltéri tartás esetén a déli vagy keleti ablakpárkány ideális elhelyezés lehet, ahol reggel és délelőtt kaphat közvetlen napfényt, délután pedig szórt fényt. Ha nincs elegendő természetes fény, növényi növekedést serkentő lámpákkal is kiegészíthetjük a fényviszonyokat, különösen a téli hónapokban.

Hőmérséklet és páratartalom

A citromillatú muskátli a mérsékelt hőmérsékletet kedveli. Dél-afrikai származása ellenére nem kifejezetten hőigényes növény, sőt, a túl magas hőmérsékleten lankadni kezd.

A páratartalommal kapcsolatban nem különösebben igényes, sőt, a túl magas páratartalom kedvezőtlen lehet számára, mert növeli a gombás megbetegedések kockázatát. Az átlagos szobai páratartalom (40-60%) tökéletesen megfelel számára.

„A citromillatú muskátli akkor érzi magát a legjobban, ha nappal sütkérezhet, éjjel pedig hűvösebb levegőn pihenhet – akárcsak mi, emberek egy ideális nyaraláson.”

Talaj és ültetőközeg

A megfelelő ültetőközeg kiválasztása alapvető fontosságú a citromillatú muskátli egészséges fejlődéséhez. Legfontosabb jellemzői:

• Jó vízelvezetés – a pangó víz gyökérrothadást okozhat
• Enyhén savas vagy semleges kémhatás (pH 6,0-7,0)
• Tápanyagban gazdag, de nem túl nehéz szerkezet
• Megfelelő levegőzöttség a gyökérzónában

Ideális ültetőközeg készíthető a következő keverékből:

• 2 rész jó minőségű virágföld
• 1 rész perlit vagy durva homok
• 1 rész érett komposzt vagy tőzeg

A cserepek kiválasztásánál előnyben részesíthetjük az agyagcserepeket, amelyek porózus szerkezetük révén segítik a felesleges nedvesség elpárologtatását. A műanyag cserepek is megfelelőek, de ezeknél fokozottabban kell ügyelni a túlöntözés elkerülésére.

Elhelyezés a kertben és a lakásban

A citromillatú muskátli rendkívül sokoldalú növény az elhelyezés szempontjából. Kertben, teraszon, erkélyen és beltérben egyaránt jól érzi magát, ha biztosítjuk számára az alapvető környezeti feltételeket.

Kültéri elhelyezésnél érdemes figyelembe venni:

• Félárnyékos helyet válasszunk, különösen forró nyarakon
• Szélvédett hely előnyös, mert a szél kiszáríthatja a növényt
• Más illatos növények (levendula, rozmaring) társaságában jól mutat
• Fűszerkertben praktikus helye van, ahol könnyen hozzáférhetünk

Beltéri tartásnál figyeljünk:

• A fűtőtestektől, légkondicionálótól távol helyezzük el
• Rendszeres szellőztetést biztosítsunk
• Télen hűvösebb, de világos helyre tegyük
• Olyan helyet válasszunk, ahol gyakran elhaladunk mellette, így élvezhetjük illatát

Gondozás és ápolás

A citromillatú muskátli nem igényel különösebben bonyolult gondozást, de néhány alapvető ápolási feladatot rendszeresen el kell végeznünk, hogy egészséges maradjon és gazdagon illatozzon.

Öntözés

Az öntözés talán a legkritikusabb pontja a citromillatú muskátli gondozásának. Mint a legtöbb muskátliféle, ez a növény is érzékeny a túlöntözésre, ugyanakkor a kiszáradást sem tolerálja jól.

Az ideális öntözési stratégia:

• Hagyjuk a talaj felső rétegét (kb. 2-3 cm) kiszáradni két öntözés között
• Alaposan öntözzük meg, hogy a víz átjárja a teljes földlabdát
• A cserép alján lévő tálcáról 15-20 perc után öntsük ki a felesleges vizet
• Télen jelentősen csökkentsük az öntözések gyakoriságát

Az öntözővíz minősége is fontos tényező. Lehetőleg állott, szobahőmérsékletű vizet használjunk. A kemény, meszes víz idővel lúgosíthatja a talajt, ami tápanyagfelvételi problémákhoz vezethet. Ha csak kemény vízzel rendelkezünk, időnként esővízzel vagy desztillált vízzel öntözzünk, hogy ellensúlyozzuk ezt a hatást.

„A citromillatú muskátli öntözésének aranyszabálya: inkább ritkábban, de alaposabban, mint gyakran és felületesen.”

Tápanyagellátás

A citromillatú muskátli megfelelő tápanyagellátása elengedhetetlen a dús lombozat és a gazdag illóolaj-termelés szempontjából. A tápanyagutánpótlás rendje az évszakoktól függően változik:

A túlzott nitrogénbevitel dús lombozatot eredményez, de csökkentheti az illóolajok koncentrációját és a virágzás intenzitását. Ezért a virágzási időszakban érdemes olyan műtrágyát választani, amely kevesebb nitrogént és több foszfort, valamint káliumot tartalmaz.

A szerves tápanyagok közül kiválóak a citromillatú muskátli számára:

• Érett komposzt (felső mulcsként alkalmazva)
• Hígított komposzttea
• Algakivonatok
• Csontliszt (foszforforrásként)

Metszés és formázás

A rendszeres metszés elengedhetetlen a citromillatú muskátli kompakt formájának és dús lombozatának fenntartásához. A metszés egyben serkenti az új hajtások fejlődését, amelyeken intenzívebb az illóolaj-termelés.

A metszés főbb időpontjai és módjai:

1. Tavaszi formázó metszés – A nyugalmi időszak végén, általában február-március környékén végezzük. Ilyenkor akár a növény magasságának harmadát-felét is visszavághatjuk, hogy ösztönözzük a bokrosodást.
2. Folyamatos pincirozás – A vegetációs időszakban rendszeresen csípjük vissza a hajtáscsúcsokat, hogy serkentsük az oldalhajtások fejlődését és fenntartsuk a kompakt formát.
3. Virágok eltávolítása – Ha elsősorban a levelek illatáért tartjuk a növényt, érdemes az elvirágzott virágokat rendszeresen eltávolítani, hogy a növény energiáját ne a magképzésre fordítsa.
4. Őszi ritkító metszés – A teleltetés előtt érdemes enyhén visszametszeni a növényt, és eltávolítani a beteg vagy gyenge hajtásokat.

A metszést mindig éles, tiszta eszközökkel végezzük, lehetőleg száraz időben, hogy csökkentsük a fertőzések kockázatát. A metszési felületek általában gyorsan begyógyulnak, de nagyobb vágási felületeknél használhatunk sebkezelő pasztát is.

Átültetés

A citromillatú muskátli nem igényel gyakori átültetést, általában 2-3 évente elegendő friss földbe helyezni. Az átültetés legjobb időpontja a tavaszi időszak, közvetlenül a növekedési periódus kezdete előtt.

Az átültetés lépései:

1. Válasszunk egy csak kicsit (2-3 cm-rel) nagyobb cserepet az előzőnél
2. Készítsük elő a megfelelő földkeveréket (lásd Talaj és ültetőközeg részt)
3. Óvatosan emeljük ki a növényt a régi cserépből
4. Finoman rázzuk le a régi föld egy részét a gyökérzónáról
5. Vizsgáljuk meg a gyökereket, és távolítsuk el az elhalt vagy rothadó részeket
6. Helyezzük a növényt az új cserépbe, és töltsük fel friss földkeverékkel
7. Finoman tömörítsük a földet, majd alaposan öntözzük meg
8. Az első héten tartsuk félárnyékban, amíg a növény alkalmazkodik

„Az átültetés olyan a citromillatú muskátli számára, mint nekünk egy költözés – stresszes, de új lehetőségeket teremt a növekedésre és megújulásra.”

Teleltetés

Magyarország éghajlati viszonyai között a citromillatú muskátli nem télálló, ezért a hideg évszakban védett helyre kell vinnünk. A sikeres teleltetés kulcsa a megfelelő körülmények biztosítása:

• Hőmérséklet: Ideálisan 5-12°C között (nem fagypont alatt, de nem is túl meleg)
• Fényviszonyok: Világos hely, de nem feltétlenül közvetlen napfény
• Öntözés: Ritkán, csak annyira, hogy a gyökerek ne száradjanak ki teljesen
• Tápanyagellátás: A teleltetés időszakában nem szükséges

Teleltetésre alkalmas helyek lehetnek:

• Világos, fűtetlen lépcsőház
• Zárt, szigetelt erkély
• Pince ablakkal
• Garázs ablakkal
• Hűvösebb folyosó

A teleltetés előtt érdemes a növényt enyhén visszametszeni és megszabadítani a beteg vagy sérült részektől. A téli időszakban rendszeresen ellenőrizzük a növényt, és távolítsuk el az esetlegesen megjelenő elhalt leveleket, hogy megelőzzük a gombás fertőzéseket.

Szaporítás

A citromillatú muskátli szaporítása viszonylag egyszerű feladat, és több módszerrel is sikeres lehet. A leggyakoribb és legeredményesebb módszer a dugványozás, de magvetéssel is próbálkozhatunk.

Dugványozás

A dugványozás a leggyorsabb és legbiztosabb módja a citromillatú muskátli szaporításának. Előnye, hogy a szülőnövénnyel teljesen azonos tulajdonságú utódokat kapunk.

A dugványozás lépései:

1. Megfelelő időzítés: A legjobb időszak a kora tavasz vagy a kora ősz, de szükség esetén nyáron is elvégezhető.
2. Dugvány kiválasztása: Válasszunk 8-10 cm hosszú, egészséges, nem virágzó hajtásvéget. A legjobb dugványok félérettek, nem túl puhák, de nem is fásodottak.
3. Előkészítés: Éles, tiszta késsel vagy metszőollóval vágjuk le a dugványt közvetlenül egy levélcsomó (nódusz) alatt. Az alsó leveleket távolítsuk el, a felső leveleket hagyjuk meg, de ha nagyok, felezhetjük őket a párologtatás csökkentése érdekében.
4. Gyökereztetés: A dugvány vágási felületét márthatjuk gyökereztető hormonba, bár ez nem feltétlenül szükséges. Ezután ültessük a dugványt:

• Könnyű, jó vízáteresztő közegbe (perlit és tőzeg keveréke ideális)
• Kb. 2-3 cm mélyen
• Enyhén tömörítsük a közeget körülötte

1. Gondozás a gyökeresedés alatt:

• Tartsuk a közeget enyhén nedvesen, de nem vizesen
• Biztosítsunk szórt fényt, kerüljük a közvetlen napfényt
• Teremtsünk magas páratartalmat (átlátszó műanyag zacskóval vagy üvegbúrával)
• A hőmérséklet ideálisan 18-22°C legyen

1. Átültetés: A gyökeresedés általában 3-4 hét alatt megtörténik, amit új hajtások megjelenése jelez. Amikor a dugvány már jól láthatóan növekedésnek indult, átültethetjük végleges cserepébe.

„A dugványozás olyan, mint egy új élet kezdete – a megfelelő gondoskodással egy kis hajtásból hamarosan egy teljes, illatos növény fejlődik.”

Magvetés

Bár a dugványozás a leggyakoribb szaporítási módszer, a citromillatú muskátli magvetéssel is szaporítható. Ez a módszer azonban időigényesebb, és nem garantálja, hogy az utódnövények pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek majd, mint az anyanövény, különösen ha hibrid fajtáról van szó.

A magvetés folyamata:

1. Magok beszerzése: A magokat beszerezhetjük szaküzletekből, vagy gyűjthetjük saját növényünkről is. A saját növényről gyűjtött magok esetén várjuk meg, amíg a magtok teljesen megérik és barnára színeződik.
2. Vetés időzítése: A legjobb időszak a kora tavasz (február-március).
3. Előkészítés: Használjunk steril, jó vízáteresztő magvető közeget. A magokat nem kell előkezelni vagy áztatni.
4. Vetés: A magokat szórjuk a felszínre, majd enyhén (kb. 2-3 mm vastagon) takarjuk be finom közeggel. Finoman nyomkodjuk le a felszínt.
5. Gondozás a csírázás alatt:

• Tartsuk a közeget egyenletesen nedvesen (porlasztóval öntözzünk)
• A hőmérséklet ideálisan 20-22°C legyen
• Biztosítsunk szórt fényt
• Fedjük le a vetést átlátszó műanyaggal vagy üveggel a páratartalom megőrzése érdekében

1. Csírázás után: A magok általában 10-21 nap alatt csíráznak. Amikor a csíranövények megjelennek, távolítsuk el a takarást, és biztosítsunk több fényt, de kerüljük a közvetlen napfényt.
2. Átültetés: Amikor a csíranövények már 2-3 pár valódi levéllel rendelkeznek, óvatosan ültessük át őket egyenként kis cserepekbe.

Tőosztás

Idősebb, bokrosabb citromillatú muskátli esetén a tőosztás is szóba jöhet mint szaporítási módszer, bár ez kevésbé gyakori, mint a dugványozás.

A tőosztás lépései:

1. Tavasszal, átültetés előtt emeljük ki a növényt a cserépből
2. Óvatosan rázzuk le a föld nagy részét a gyökérzetről
3. Éles, tiszta késsel vágjuk ketté vagy többfelé a növényt, ügyelve arra, hogy minden résznek legyen elegendő gyökere és hajtása
4. Az osztott részeket ültessük külön cserepekbe friss földkeverékbe
5. Az első hetekben gondoskodjunk a rendszeres öntözésről és a szórt fényről

Kártevők és betegségek

Bár a citromillatú muskátli általában ellenálló növény, bizonyos kártevők és betegségek mégis megtámadhatják, különösen ha legyengült állapotban van vagy nem optimálisak a tartási körülmények.

Gyakori kártevők

1. Levéltetvek
Ezek a kis, zöld vagy fekete rovarok a fiatal hajtásokon és a levelek fonákján telepednek meg, és a növényi nedveket szívogatják.

Tünetek:

• Göndörödő, deformálódott levelek
• Ragacsos felület a leveleken (mézharmat)
• Látható rovarkolóniák a hajtáscsúcsokon

Védekezés:

• Lemosás erős vízsugárral
• Szappanos vizes permetezés
• Természetes ellenségek (katicabogarak) betelepítése
• Súlyos fertőzés esetén rovarölő szerek alkalmazása

2. Takácsatkák
Szabad szemmel alig látható apró ízeltlábúak, amelyek főleg száraz, meleg körülmények között szaporodnak el.

Tünetek:

• Apró, sárgás pöttyök a leveleken
• Finom pókhálószerű szövedék a levelek között
• A levelek sárgulása, barnulása, lehullása

Védekezés:

• A páratartalom növelése
• Rendszeres vizes permetezés
• Atkaölő szerek alkalmazása
• Növényi olajok (neem olaj) permetezése

3. Tripszek
Apró, karcsú testű rovarok, amelyek a levelek nedvét szívogatják.

Tünetek:

• Ezüstös foltok a leveleken
• Fekete pontok (ürülék) a leveleken
• Torzult növekedés

Védekezés:

• Sárga ragadós lapok kihelyezése
• Rendszeres vizes permetezés
• Rovarölő szerek alkalmazása

Gyakori betegségek

1. Szürkepenész (Botrytis cinerea)
Gombás megbetegedés, amely főleg nedves, hűvös körülmények között alakul ki.

Tünetek:

• Szürkés-barna penészréteg a leveleken, szárakon
• Rothadó szövetek
• Elhaló levelek és virágok

Védekezés:

• A növény környezetének szellőztetése
• Az öntözés mérséklése
• A beteg részek azonnali eltávolítása
• Gombaölő szerek alkalmazása

2. Gyökérrothadás
Többféle gomba okozhatja, általában túlöntözés következtében alakul ki.

Tünetek:

• A növény általános hervadása
• Sárgás, majd barnuló levelek
• Puha, barna gyökerek

Védekezés:

• Megfelelő vízelvezetésű talaj használata
• Az öntözés optimalizálása
• Fertőzött növények elkülönítése
• Súlyos esetben átültetés friss, steril közegbe

„A növénybetegségek megelőzése mindig könnyebb, mint a gyógyítás – a rendszeres megfigyelés és a megfelelő gondozás a legjobb védelem.”

Fiziológiai problémák

Nem minden probléma származik kártevőktől vagy kórokozóktól. Számos tünet egyszerűen a nem megfelelő környezeti feltételek vagy gondozási hibák eredménye.

1. Levélsárgulás
Lehetséges okok:

• Tápanyaghiány (különösen nitrogén vagy vas)
• Túlöntözés
• Túl kevés fény
• Természetes öregedés (alsó levelek)

Megoldás: A konkrét ok azonosítása és megszüntetése, pl. tápoldatozás, öntözési rend módosítása, áthelyezés világosabb helyre.

2. Levélhullás
Lehetséges okok:

• Hirtelen környezetváltozás (pl. áthelyezés)
• Huzat
• Túl- vagy alulöntözés
• Kártevők jelenléte

Megoldás: Stabil környezeti feltételek biztosítása, fokozatos akklimatizáció változtatás esetén.

3. Megnyúlt, vékony hajtások
Lehetséges okok:

• Fényhiány
• Túl magas hőmérséklet
• Túlzott nitrogéntrágyázás

Megoldás: Több fény biztosítása, hőmérséklet csökkentése, tápanyagellátás felülvizsgálata.

Érdekességek

A citromillatú muskátli nem csupán egy dekoratív dísznövény, hanem számos érdekes felhasználási lehetőséggel és kulturális vonatkozással rendelkezik.

Kulináris felhasználás

A citromillatú muskátli levelei ehető növényi részek, amelyeket különböző kulináris célokra használhatunk:

• Italok ízesítése: Teák, limonádék, koktélok aromásítására kiválóan alkalmas. Néhány friss levél hozzáadása különleges, citrusos ízt kölcsönöz az italoknak.
• Desszertek díszítése és ízesítése: A fiatal levelek dekoratív elemként használhatók sütemények, torták, gyümölcssaláták díszítésére. Ízük enyhén citrusos, édeskés.
• Cukrok és szirupok aromásítása: A levelekkel ízesített cukor vagy szirup különleges alapanyag lehet desszertekhez, italokhoz.
• Lekvárok, dzsenek ízesítése: Gyümölcsös lekvárokhoz adva érdekes, frissítő ízkombinációt eredményez.

Fontos megjegyezni, hogy csak a kifejezetten citromillatú muskátli (Pelargonium crispum és változatai) levelei használhatók étkezési célra, más muskátlifajok levelei nem alkalmasak erre.

„A konyhaművészet olyan, mint egy festmény – a citromillatú muskátli pedig olyan, mint egy különleges ecsetvonás, amely váratlan, frissítő színt ad az alkotásnak.”

Gyógyászati és kozmetikai felhasználás

A citromillatú muskátli illóolaja számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik:

• Aromaterápiás hatások: Az illóolaj nyugtató, stresszoldó hatású, segíthet az alvászavarok enyhítésében.
• Bőrápolás: Enyhe összehúzó és fertőtlenítő hatása miatt arctonikkokban, arcvizekben használják.
• Rovarriasztó tulajdonság: A citronellolban gazdag illóolaj természetes rovarriasztóként működik.
• Légúti problémák enyhítése: Inhalálva segíthet a légúti hurut, köhögés tüneteinek enyhítésében.

Házilag készített kozmetikumok alapanyagaként is szolgálhat:

• Házi szappanok illatosítása
• Fürdősók aromásítása
• Testápolók, krémek illatosítása

Kulturális jelentőség

A citromillatú muskátli számos kultúrában különleges jelentőséggel bír:

• A viktoriánus korban a hölgyek gyakran hordtak kis csokrot belőle ruhájukra tűzve vagy zsebkendőjükbe rejtve, hogy élvezhessék az illatát.
• Dél-Afrikában, ahonnan származik, a helyi népek hagyományos gyógynövényként használták különböző betegségek kezelésére.
• A nyelvvirágok szimbolikájában a muskátli általában a vigasz és a barátság jelképe.
• Számos kertészeti kiállításon és versenyen külön kategóriát képviselnek az illatos levelű muskátlik, köztük a citromillatú változatok is.

Tudományos kutatások

A modern tudomány is érdeklődik a citromillatú muskátli iránt:

• Illóolajának összetételét és lehetséges antimikrobiális hatásait számos kutatás vizsgálja.
• Természetes rovarriasztóként való alkalmazhatóságát tesztelik különböző kártevők ellen.
• Egyes vizsgálatok a növény stresszoldó, hangulatjavító hatásait tanulmányozzák.
• Kertészeti kutatások foglalkoznak a növény nemesítésével, hogy még intenzívebb illatú vagy jobb alkalmazkodóképességű változatokat hozzanak létre.

Érdekességek a termesztésből

• A citromillatú muskátli illata akkor a legerősebb, amikor a növény enyhe stressznek van kitéve, például kissé szárazabb körülmények között tartjuk.
• A levelek illata a napszakok során változik, általában délelőtt a legintenzívebb, amikor a növény anyagcseréje a legaktívabb.
• Más illatos muskátlifajokkal keresztezve különleges hibridek hozhatók létre, amelyek ötvözik a különböző illatjegyeket (pl. rózsa-, alma-, menta- vagy kókuszillat).
• A citromillatú muskátli társnövényként is hasznos lehet a kertben, mivel illata távol tarthat bizonyos kártevőket más növényektől.
• Bonsai technikákkal nevelve különleges, miniatűr formára alakítható, miközben megőrzi jellegzetes illatát.