A henye boroszlán (Daphne cneorum) egy örökzöld törpecserje, amely Közép- és Dél-Európa hegyvidéki területeiről származik. Bár sokak számára ismeretlen kincs, a kertészek körében rendkívül értékes növénynek számít, nem csak bódító illata, hanem igényes természete miatt is. Egyesek szerint a kert dívajaként viselkedik – különleges gondoskodást igényel, de cserébe páratlan szépséggel hálálja meg a törődést. Mások úgy tekintenek rá, mint egy természetes parfümre, amely tavasszal és gyakran másodvirágzáskor ősszel is elbűvölő illatfelhőbe borítja a kertet.
Ebben a részletes útmutatóban minden szükséges információt megtalálsz a henye boroszlán sikeres termesztéséhez. Megismerkedhetsz a növény alapvető jellemzőivel, pontos környezeti igényeivel, a megfelelő gondozási és ápolási technikákkal. Bemutatom a szaporítási módszereket, a lehetséges kártevőket és betegségeket, valamint megosztok néhány érdekes tudnivalót is erről a csodálatos növényről. Akár kezdő, akár tapasztalt kertész vagy, ez az útmutató segít abban, hogy sikeresen nevelhesd ezt a különleges cserjét.
Általános jellemzők
A természet egyik legbájosabb alkotása kétségkívül a henye boroszlán, amely szerény mérete ellenére jelentős hatást gyakorol minden kertre, ahol megjelenik. Ez az örökzöld törpecserje általában mindössze 20-30 cm magasra nő, viszont szélességben akár 1 méterre is kiterjedhet az évek során. Finom, szinte kecses megjelenése miatt gyakran alkalmazzák sziklakertekben vagy kerti szegélyként.
Legfőbb ékessége kétségtelenül a tavasszal, április-májusban nyíló, intenzív rózsaszín virágcsokrai, amelyek a hajtások végén jelennek meg. Ezek a tömött virágcsoportok nemcsak látványukkal, hanem ellenállhatatlan, édes illatukkal is elkápráztatják az érzékeket. Sok kertben a henye boroszlán másodvirágzást is produkál kora ősszel, bár ez általában szerényebb, mint a tavaszi virágpompa.
„A henye boroszlán illata olyan, mint egy időutazás – visszarepít egy olyan korba, amikor a kertek nem csak a szemnek, hanem az összes érzékszervnek nyújtottak élményt.”
A növény levelei apró, bőrszerű, sötétzöld alkotóelemei ennek a különleges cserjének. Keskeny, hosszúkás formájuk egész évben díszítő értéket képvisel, különösen télen, amikor a legtöbb növény már visszahúzódott. A henye boroszlán lombozata sűrű és kompakt, ami tovább növeli dekoratív értékét.
Természetes élőhelyén a henye boroszlán mészkősziklás hegyoldalakon, alpesi réteken fordul elő, ami már előrevetíti, hogy a kertben is sajátos igényekkel rendelkezik. Magyarországon védett növényfaj, így a természetből történő gyűjtése szigorúan tilos! Kertészeti célokra kizárólag termesztett példányokat szabad beszerezni.
Taxonómiai besorolás és rokonai
A henye boroszlán a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjába tartozik. A Daphne nemzetség számos faja közül ez az egyik legismertebb kerti változat. Közeli rokonai között találjuk a farkasboroszlánt (Daphne mezereum), amely szintén kedvelt kerti növény, bár magasabbra nő és lombhullató természetű.
A botanikai érdekességek kedvelői számára fontos megjegyezni, hogy a boroszlán nemzetség neve a görög mitológiából származik – Daphné nimfáról kapta nevét, akit Apollón üldözött szerelmével, és aki babérfává változott, hogy elmeneküljön előle. Bár a boroszlán nem áll közeli rokonságban a babérral, illatos virágai talán ezt az ősi kapcsolatot idézik.
Népszerű fajták és változatok
Bár az alapfaj is rendkívül dekoratív, a kertészetekben több nemesített változat is elérhető:
🌸 ‘Alba’ – ritka fehér virágú változat, amely különleges kontrasztot képez a hagyományos rózsaszín fajtákkal
🌸 ‘Eximia’ – élénkebb rózsaszín virágokkal és különösen erős illattal rendelkezik
🌸 ‘Ruby Glow’ – sötétebb, rubinvörös virágai teszik különlegessé
🌸 ‘Variegata’ – tarka levelű változat, amely lombozatával is díszít
🌸 ‘Pygmaea’ – rendkívül kompakt, mindössze 10-15 cm magas változat
Környezeti igények
A henye boroszlán sikeres termesztésének kulcsa a megfelelő környezeti feltételek biztosítása. Természetes élőhelyéhez hasonló körülményeket kell teremtenünk, hogy ez a különleges növény valóban kibontakoztathassa minden szépségét a kertünkben.
Fényviszonyok
Eredeti hegyvidéki élőhelyén a henye boroszlán napfényes, de nem perzselő környezetben él. A kertben is hasonló körülményeket igényel:
- Ideális elhelyezés: félárnyékos hely, ahol délelőtt napfényt kap, délután pedig enyhe árnyékban pihenhet
- Kerülendő: a tűző déli nap, amely könnyen megperzselheti a leveleit, különösen a fiatal növényekét
- Téli fényviszonyok: télen több közvetlen napfényt is elvisel, sőt, ilyenkor kifejezetten jót tesz neki
Magyarország kontinentális klímáján különösen fontos, hogy megvédjük a növényt a nyári hőségtől. Egy magasabb cserje vagy fa részleges árnyéka ideális lehet számára, amely megszűri a legerősebb sugarakat, de elegendő fényt enged át a virágzáshoz.
Talajigény
A henye boroszlán talajigénye speciális, ami gyakran kihívást jelent a kertészek számára:
- Talaj kémhatása: enyhén lúgos vagy semleges, pH 6,5-7,5 közötti értékkel
- Talaj szerkezete: jó vízelvezetésű, laza, humuszban gazdag
- Különleges igény: mészkőtörmelékes, kavicsos talajban érzi magát legjobban
„A henye boroszlán a talajban olyan, mint egy kifinomult ínyenc az étteremben – csak a tökéletesen összeállított menüvel elégedett, de ha megkapja, amit szeret, páratlan élménnyel hálálja meg.”
A megfelelő talajkeverék elkészítéséhez érdemes kerti földet keverni perlittel vagy durva homokkal a jobb vízelvezetés érdekében, valamint hozzáadni némi mészkőzúzalékot vagy dolomitport a lúgos kémhatás biztosításához. A komposzt vagy érett szerves trágya a szükséges tápanyagokat biztosítja, de csak mértékkel használjuk, mert a túlzott nitrogéntartalom csökkentheti a virágzás intenzitását.
Vízigény
A henye boroszlán vízigénye paradoxonnak tűnhet a kezdő kertészek számára:
- Nedvességigény: egyenletes, mérsékelt nedvességet kedvel
- Kritikus pont: nem tűri sem a kiszáradást, sem a pangó vizet
- Öntözési gyakoriság: rendszeres, de mértékletes öntözést igényel
Ez a kettősség magyarázza, miért olyan kényes ez a növény. A talaj legfelső rétegének kiszáradása és a gyökerek körüli túlzott nedvesség egyaránt végzetes lehet számára. Ideális esetben a talaj nyirkos, de soha nem vizes állapotban van. Ezt mulcsozással és gondos öntözéssel érhetjük el.
Hőmérséklet és időjárási viszonyok
A henye boroszlán hegyvidéki származása meghatározza hőmérsékleti igényeit:
- Hidegtűrés: kiváló, akár -20°C-ig fagytűrő
- Hőtűrés: a tartós nyári hőséget nehezen viseli
- Kritikus időszak: a nyári forróság és aszály jelenthet problémát
Magyarország kontinentális klímáján a téli hideg általában nem okoz gondot ennek a növénynek, sokkal inkább a nyári hőség és szárazság jelenthet kihívást. A növény védelme érdekében célszerű olyan helyet választani, ahol védve van a forró nyári napoktól, és a talaj nem szárad ki túlságosan.
Ideális társnövények
A henye boroszlán mellett jól megférnek olyan növények, amelyek:
- Nem konkurálnak vele a tápanyagokért és a vízért
- Hasonló talaj- és fényviszonyokat kedvelnek
- Esetleg árnyékot nyújtanak neki a legmelegebb órákban
Kiváló társnövények lehetnek:
- Törpe fenyőfélék
- Hangafélék
- Törpe puszpáng
- Alacsony termetű évelők, mint a kúszó fátyolvirág vagy a párnás kőtörőfű
Gondozás és ápolás
A henye boroszlán szépsége és illata megfelelő gondozással teljesedhet ki igazán. Bár igényes növény hírében áll, a következő ápolási útmutató segítségével sikeresen nevelhetjük ezt a különleges cserjét.
Ültetés
Az ültetés időzítése és módja alapvetően meghatározza a henye boroszlán jövőbeli fejlődését:
- Ideális időpont: kora tavasz (március-április) vagy kora ősz (szeptember-október)
- Ültetőgödör mérete: a gyökérlabda méreténél legalább kétszer szélesebb és valamivel mélyebb
- Ültetés mélysége: a gyökérnyak a talajszinttel egy magasságban legyen
Az ültetés folyamata különös gondosságot igényel:
- Készítsük elő a megfelelő talajkeveréket (kerti föld, perlit, mészkőzúzalék)
- Ássuk ki az ültetőgödröt
- Helyezzük a növényt a gödörbe, ügyelve a megfelelő mélységre
- Töltsük fel a gödröt a talajkeverékkel, enyhén tömörítve
- Alaposan öntözzük be
- Terítsünk mulcsot a növény köré, de ügyeljünk arra, hogy a mulcs ne érjen a szárhoz
„Az ültetés pillanata olyan, mint egy új otthon alapkövének letétele – a gondosság és figyelem, amit ekkor fordítunk a növényre, évekre meghatározza annak életét és virágzását.”
Öntözés
A henye boroszlán öntözése precíziót és rendszerességet igényel:
- Frissen ültetett növények: hetente 2-3 alkalommal, alaposan
- Meggyökeresedett példányok: hetente egyszer, száraz időben kétszer
- Öntözés módja: a talajra irányítva, nem a levelekre
- Víz mennyisége: annyi, hogy a talaj nyirkos legyen, de ne álljon a víz
Különösen figyelni kell a nyári időszakban, amikor a hőség és a szárazság veszélyeztetheti a növényt. Ilyenkor érdemes reggel vagy este öntözni, amikor a párolgás kevésbé intenzív.
Tápanyag-utánpótlás
A henye boroszlán nem igényel intenzív trágyázást, sőt, a túlzott tápanyag-utánpótlás károsíthatja:
- Tavaszi tápanyag-utánpótlás: lassú felszabadulású, speciális örökzöldeknek való műtrágya március-áprilisban
- Nyári időszak: kerüljük a trágyázást
- Őszi felkészítés: káliumban gazdag tápanyag szeptember elején
Fontos, hogy soha ne használjunk friss szerves trágyát közvetlenül a növény közelében, mert ez gyökérégést okozhat. A komposztált, érett szerves anyag mulcsként alkalmazva ideális lehet.
Metszés
A henye boroszlán nem igényel rendszeres metszést, sőt, általában jobban fejlődik, ha minimálisan avatkozunk be természetes növekedésébe:
- Szükséges metszés: csak az elhalt, beteg vagy sérült részek eltávolítása
- Időzítés: közvetlenül a virágzás után
- Formázó metszés: ritkán, és csak nagyon óvatosan, a virágzás után
Ha mégis szükséges a metszés, éles, tiszta metszőollóval dolgozzunk, és a vágási felületeket sebkezelővel kezeljük, hogy megelőzzük a fertőzéseket.
Téli védelem
Bár a henye boroszlán jó fagytűrő, bizonyos körülmények között téli védelemre szorulhat:
- Fiatal példányok: az első 1-2 télre lombtakarás ajánlott
- Szélsőséges időjárás: tartós, erős fagyok esetén fenyőággal vagy agroszövettel takarható
- Téli napsütés: a téli napsütés okozta kiszáradástól is védeni kell
A téli védelem legfontosabb eleme a megfelelő vízelvezetés biztosítása, hogy a gyökerek körül ne álljon meg a víz, ami fagyáskor károsíthatja a növényt.
Mulcsozás
A mulcsozás különösen fontos a henye boroszlán számára:
- Ajánlott mulcsanyagok: fenyőkéreg, apró kavics, mészkőzúzalék
- Mulcsréteg vastagsága: 3-5 cm
- Mulcsozás előnyei: nedvességmegőrzés, gyomosodás gátlása, talajhőmérséklet-szabályozás
Ügyeljünk arra, hogy a mulcs ne érjen közvetlenül a növény szárbázisához, mert ez rothadást okozhat.
Átültetés és konténeres tartás
A henye boroszlán érzékenyen reagál a gyökérzet bolygatására, ezért az átültetés kihívást jelenthet:
- Átültetés gyakorisága: lehetőleg ritkán, csak ha feltétlenül szükséges
- Konténeres tartás: lehetséges, de különös gondosságot igényel
- Konténer mérete: inkább széles, mint mély edényt válasszunk
Konténeres tartás esetén a következő táblázat segít a megfelelő körülmények biztosításában:
| Szempont | Ajánlás |
|---|---|
| Konténer anyaga | Terrakotta vagy kerámia (jobb hőszigetelés) |
| Talajkeverék | 50% örökzöld föld, 30% perlit, 20% mészkőzúzalék |
| Vízelvezetés | Legalább 2-3 cm kavicsréteg az edény alján |
| Öntözés | Gyakoribb, mint kerti körülmények között |
| Téli védelem | Szigetelés az edény körül, védett helyre helyezés |
Szaporítás
A henye boroszlán szaporítása bizonyos kihívásokat rejt, de a megfelelő technikákkal sikeresen nevelhetünk új növényeket. A leggyakoribb szaporítási módszerek a dugványozás, a bujtás és a magvetés, bár ez utóbbi ritkábban alkalmazott és kevésbé sikeres módszer.
Dugványozás
A félfás dugványozás a henye boroszlán szaporításának leggyakoribb módja:
- Időzítés: július-augusztus, amikor az új hajtások már félig megfásodtak
- Dugvány hossza: 5-8 cm
- Előkészítés: az alsó levelek eltávolítása, a vágási felület hormonporba mártása
A dugványozás folyamata:
- Válasszunk egészséges, nem virágzó hajtásokat
- Metsszünk 5-8 cm hosszú darabokat, közvetlenül egy levélcsomópont alatt vágva
- Távolítsuk el az alsó leveleket, hagyjuk meg a felső 2-3 levélpárt
- Mártsuk a vágási felületet gyökereztetőhormon-porba
- Ültessük a dugványokat speciális, jó vízelvezetésű szaporítóközegbe (homok és tőzeg keveréke)
- Tartsuk nyirkosan, de ne vizesen a közeget
- Helyezzük a dugványokat félig árnyékos, védett helyre
- Fedjük le átlátszó műanyag fóliával a páratartalom növelése érdekében
A gyökeresedés 6-8 hét alatt következik be, de a teljes fejlődéshez és a kiültetéshez akár egy év is szükséges lehet.
Bujtás
A bujtás kevésbé ismert, de gyakran sikeresebb módszer a henye boroszlán szaporítására:
- Időzítés: kora tavasz vagy kora ősz
- Kiválasztott ág: fiatal, hajlékony, de már fásodott hajtás
- Módszer: az ág földbe hajlítása és rögzítése
A bujtás lépései:
- Válasszunk egy egészséges, földhöz közeli ágat
- Készítsünk sekély árkot az anyanövény mellett
- Hajlítsuk az ágat a földbe, és rögzítsük U alakú fémhuzallal
- A hajtásvéget hagyjuk szabadon, kiállva a talajból
- Takarjuk be földdel a lebujtott részt
- Tartsuk nyirkosan a talajt
- A gyökeresedés után (általában a következő szezonban) vágjuk el az anyanövényt és a lebujtott részt összekötő ágat
- Ültessük át az új növényt a végleges helyére
Magvetés
A magvetés a legkevésbé hatékony módszer, de természetes körülményeket utánozva megkísérelhetjük:
- Maggyűjtés: a bogyók beérése után (általában nyár végén)
- Előkezelés: hidegkezelés (stratifikáció) 3 hónapig
- Vetés ideje: stratifikáció után, kora tavasszal
„A henye boroszlán magról történő nevelése olyan, mint egy hosszú türelemjáték – lassú folyamat, sok bizonytalansággal, de ha sikerrel jár, különösen értékes eredményt hoz.”
A magvetés sikere bizonytalan, és a növények fejlődése lassú – az első virágzásra akár 4-5 évet is várni kell. Éppen ezért a kereskedelmi forgalomban kapható növények szinte kizárólag vegetatív szaporítással készülnek.
Oltás
Ritkán alkalmazott, de szakértő kezekben sikeres módszer lehet az oltás is:
- Alany: általában farkasboroszlán (Daphne mezereum)
- Oltás ideje: késő tél, kora tavasz
- Oltási mód: hasítékoltás vagy oldaloltás
Ez a módszer speciális szakértelmet igényel, ezért elsősorban hivatásos kertészek alkalmazzák.
Kártevők és betegségek
Bár a henye boroszlán viszonylag ellenálló növény, néhány kártevő és betegség mégis veszélyeztetheti. A korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a növény egészségének megőrzéséhez.
Gyakori kártevők
A henye boroszlánt leggyakrabban támadó kártevők és az ellenük való védekezés:
| Kártevő | Tünetek | Védekezés |
|---|---|---|
| Levéltetvek | Levelek torzulása, ragacsos váladék | Szappanos lemosás, természetes ellenségek telepítése |
| Pajzstetvek | Apró, mozdulatlan rovarok a szárakon és leveleken | Olajos permetezés, mechanikus eltávolítás |
| Takácsatkák | Finom pókhálószerű szövedék, sárguló levelek | Magas páratartalom biztosítása, akaricid szerek |
| Csigák | Megrágott levelek, nyálkacsík | Csigacsapda, sörcsapda, kézi gyűjtés |
| Gyökérfonálférgek | Hervadás, gyenge növekedés | Megelőzés: egészséges talaj, vetésváltás |
A kártevők elleni védekezésben előnyben részesítsük a biológiai és mechanikai módszereket, mivel a henye boroszlán érzékenyen reagálhat a kémiai növényvédő szerekre.
Gombás és baktériumos betegségek
A leggyakoribb fertőzések és kezelésük:
- Fitoftóra (Phytophthora spp.): a gyökérnyak barnulása, a növény hervadása. Védekezés: jó vízelvezetés, réztartalmú szerek.
- Botrítisz (Botrytis cinerea): szürkepenész a leveleken és virágokon. Védekezés: szellős elhelyezés, fertőzött részek eltávolítása.
- Lisztharmat: fehér bevonat a leveleken. Védekezés: kéntartalmú szerek, megfelelő térállás.
- Levélfoltosság: különböző gombák okozta foltok a leveleken. Védekezés: fertőzött részek eltávolítása, gombaölő szerek.
„A növénybetegségek olyanok, mint az emberi betegségek – a megelőzés mindig könnyebb és hatékonyabb, mint a gyógyítás. A rendszeres megfigyelés és a megfelelő körülmények biztosítása a legjobb védekezés.”
Élettani problémák
Nem minden probléma származik kártevőktől vagy kórokozóktól. Gyakran a nem megfelelő környezeti feltételek okoznak tüneteket:
- Levélsárgulás: gyakran tápanyaghiány vagy túl lúgos talaj jele
- Levélperzselődés: erős napsütés vagy szél okozta kiszáradás
- Virágzás elmaradása: nem megfelelő fényviszonyok vagy túlzott nitrogéntrágyázás
- Hirtelen hervadás: öntözési problémák, gyökérkárosodás
Megelőzés és természetes védekezés
A henye boroszlán esetében különösen fontos a megelőző védekezés:
- Ültessünk egészséges, ellenálló növényeket megbízható forrásból
- Biztosítsuk a megfelelő környezeti feltételeket (talaj, fény, víz)
- Rendszeresen ellenőrizzük a növényt, figyeljük a változásokat
- Távolítsuk el azonnal a beteg vagy fertőzött részeket
- Alkalmazzunk hasznos élőlényeket a kertben (katicabogarak, fürkészdarazsak)
- Használjunk természetes növényi kivonatokat (csalán, fokhagyma, zsurló főzet)
Fontos megjegyezni, hogy a henye boroszlán érzékeny lehet bizonyos vegyszerekre, ezért mindig teszteljük a szereket a növény egy kis részén, mielőtt teljes kezelést alkalmaznánk.
Érdekességek
A henye boroszlán nem csupán egy gyönyörű kerti növény, hanem gazdag kultúrtörténeti háttérrel és érdekes biológiai tulajdonságokkal rendelkező faj. Ismerkedjünk meg néhány izgalmas részlettel erről a különleges cserjéről.
Történeti és kulturális vonatkozások
A boroszlán nemzetség növényei évszázadok óta jelen vannak az emberi kultúrában:
- Az ókori görögök a boroszlán nevét (Daphne) a mitológiai nimfáról kapták, aki babérfává változott
- A középkorban gyógynövényként használták, bár ma már tudjuk, hogy minden része mérgező
- Számos európai néphagyományban szerelmi varázslatokhoz kötődött illatos virágai miatt
- A viktoriánus virágnyelv szerint a henye boroszlán a „vágyakozás” szimbóluma volt
„A henye boroszlán illata olyan, mint egy időkapszula – évszázadok kertjeinek emlékét őrzi, amikor a növényeket nem csak szépségükért, hanem illatukért is értékelték.”
Biológiai érdekességek
A henye boroszlán számos érdekes biológiai tulajdonsággal rendelkezik:
- Alkalmazkodóképesség: hegyvidéki növényként evolúciós alkalmazkodásokat fejlesztett ki a szélsőséges körülményekhez
- Beporzás: virágait elsősorban pillangók és éjszakai lepkék porozzák be, melyeket az intenzív illat vonz
- Mérgező tulajdonságok: minden része, különösen a bogyói, mérgező alkaloidokat és glikozidokat tartalmaz
- Élettartam: megfelelő körülmények között akár 20-25 évig is élhet és virágozhat
- Gyógyászati kutatások: bizonyos vegyületeit a modern orvostudomány is vizsgálja potenciális gyógyászati alkalmazások céljából
Felhasználási lehetőségek a kertben
A henye boroszlán sokoldalúan alkalmazható a kertészeti tervezésben:
- Sziklakertek éke: alacsony növekedése és örökzöld jellege miatt ideális sziklakerti elem
- Kerti szegélyek: kiemelt ágyások szélén gyönyörű szegélyt alkothat
- Illatösvények: más illatos növényekkel kombinálva érzéki élményt nyújtó ösvény kialakítására alkalmas
- Balkonnövény: nagyobb edényben erkélyen vagy teraszon is nevelhető
- Természetes kertek: informális, természetközeli kertekben kis csoportokban ültetve természetes hatást kelt
Különleges gondozási tippek
Néhány kevésbé ismert, de hasznos tanács a henye boroszlán gondozásához:
- Esővízgyűjtés: a henye boroszlán jobban reagál az esővízzel történő öntözésre, mint a kemény csapvízre
- Társnövények illóolajai: bizonyos társnövények (levendula, zsálya) illóolajai természetes védelmet nyújthatnak a kártevők ellen
- Holdnaptár szerinti gondozás: hagyományos kertészeti megfigyelések szerint a fogyó hold idején végzett metszés kevésbé viseli meg a növényt
- Kőmulcs előnyei: a kőmulcs nemcsak esztétikus, hanem segít megtartani a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát
„A kertészkedés nem csak tudomány, hanem művészet is – a henye boroszlán pedig olyan vászon, amely a legfinomabb ecsetvonásokra is reagál, és meghálál minden apró figyelmet, amit ráfordítunk.”
Fenntarthatósági szempontok
A modern kertészet egyre inkább a fenntarthatóság felé fordul, és a henye boroszlán ebben is szerepet játszhat:
- Biodiverzitás: virágai számos beporzó rovarfajnak nyújtanak táplálékot
- Szárazságtűrés: bár rendszeres öntözést igényel, megfelelően betelepedve viszonylag jól tűri a rövidebb száraz periódusokat
- Talajerózió elleni védelem: kiterjedt gyökérrendszere segít megkötni a talajt lejtős területeken
- Őshonos fajok védelme: a kertben nevelt példányok csökkentik a vadon élő állomány gyűjtésének veszélyét
„Minden kertben nevelt henye boroszlán egy apró, de fontos lépés a biológiai sokféleség megőrzése felé – miközben saját magunk számára is gyönyörű és illatos környezetet teremtünk.”
A henye boroszlán gondozása talán több figyelmet és törődést igényel, mint sok más kerti növény, de aki egyszer megtapasztalta virágainak bódító illatát és látványát, az tudja, hogy minden erőfeszítés megéri. Ez a különleges cserje a kert egyik legértékesebb kincse lehet, amely évről évre visszatérő örömforrást jelent tulajdonosának.