A nyár első nagy virágözöne július végére sok kertben lassan alábbhagy. A tavaszi díszcserjék már rég elvirágoztak, több évelő is túl van a csúcspontján, és a hőség miatt egyre több növény veszít látványosságából. Pedig egy jól megtervezett kertben augusztusban sem kell lemondani a színekről.
Vannak olyan cserjék, amelyek éppen akkor kezdenek igazán látványossá válni, amikor a kert többi része már kissé fáradtnak tűnik. Ezekkel a növényekkel akár szeptemberig, sőt kedvező időjárás esetén ősz közepéig is meghosszabbíthatjuk a virágzási szezont.
Szeldeltlevelű kínai barátcserje
A szeldeltlevelű kínai barátcserje (Vitex negundo) már lombjával is különleges megjelenésű növény. Tenyeresen összetett levelei fölött a nyár második felében jelennek meg lilás-kékes virágzatai.
Napos, meleg, lehetőleg védettebb helyen fejlődik a legszebben. Idővel nagyobb bokorrá nőhet, ezért már az ültetéskor érdemes elegendő helyet biztosítani számára.
A már megerősödött példányok a szárazabb időszakokat is viszonylag jól viselik, de tartós kánikulában természetesen meghálálják az alapos öntözést.
Virágai nemcsak nekünk látványosak: a méhek, poszméhek és lepkék is szívesen látogatják.
Kései végzetfa
A kései végzetfa (Clerodendrum trichotomum) különösen érdekes választás, mert a virágzás után sem veszít díszítőértékéből.
Nyár végén fehér, kellemesen illatos virágokat hoz, amelyekből később rendkívül látványos termések fejlődhetnek. A sötétkék terméseket vöröses-rózsaszínes csészelevelek veszik körül, így ősszel egészen különleges színfoltot alkot a kertben.
Napos vagy félárnyékos, védettebb helyen érzi jól magát. Megfelelő körülmények között nagyobb cserjévé, akár kisebb fává is fejlődhet.
Aki tehát olyan növényt keres, amely nyár végén virággal, ősszel pedig különleges termésekkel díszít, annak érdemes számításba vennie.
Kékszakáll
Az angol kékszakáll (Caryopteris × clandonensis) az egyik legszebb késő nyári kék virágú cserje.
Augusztus végétől tömegesen hozhatja intenzív kék virágait, amelyek a szürkészöld lomb fölött különösen látványosan érvényesülnek.
Kompaktabb termetű, ezért kisebb kertekben is könnyen találhatunk számára helyet. Jól mutat évelőágyásokban, cserjecsoportokban, de több példány egymás mellé ültetve még látványosabb kék foltot alkothat.
A napos, jó vízáteresztő talajú helyet kedveli. Tavasszal érdemes visszametszeni, mivel virágait az új hajtásokon hozza.
A kékszakáll ráadásul igazi beporzómágnes: virágzáskor gyakran méhek és más hasznos rovarok egész sora jelenik meg körülötte.
Nagyvirágú tárnicslonc
A nagyvirágú tárnicslonc (Abelia × grandiflora) nem feltétlenül a legfeltűnőbb cserje a kertben, de hosszú virágzása miatt nagyon értékes.
Apró, fehéres-rózsaszínes virágai a nyár második felében jelennek meg, és kedvező időjárás esetén akár őszig folyamatosan nyílhatnak.
Lombja is dekoratív. A fényes zöld levelek ősszel bronzos, vöröses vagy bordós árnyalatokat vehetnek fel, így a növény a virágzás után is érdekes marad.
Napos, meleg, széltől védett helyen érzi igazán jól magát. A jó vízáteresztő talajt kedveli, tartós nyári szárazságban pedig rendszeres öntözést igényel.
Ne csak tavaszra tervezzük a kertet
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a kertbe kerülő növények többségét úgy választjuk ki, hogy tavasszal legyenek látványosak.
Ennek eredménye gyakran egy fantasztikus áprilisi-májusi kert, amely augusztusra már szinte kizárólag zöld lombból áll.
Sokkal izgalmasabb hatást érhetünk el, ha a virágzási időket tudatosan egymás után tervezzük.
A tavaszi orgona, aranyvessző és gyöngyvessző után jöhetnek a nyári évelők, majd augusztusban és szeptemberben átvehetik a főszerepet a későn virágzó cserjék.
A barátcserje, a végzetfa, a kékszakáll és a tárnicslonc éppen ezért különösen értékes: akkor visznek új színt a kertbe, amikor arra talán a legnagyobb szükség van.
Ha tehát augusztusra rendszeresen elfogynak a virágok a kertedből, érdemes néhány későn virágzó cserjének is helyet találni.
Egy jól megválasztott növénnyel ugyanis a nyár vége nem a virágzás végét, hanem egy újabb látványos időszak kezdetét jelentheti.
